Üzleti célból sütiket használunk az oldalon, például az Ön preferenciáinak megismerésére, illetve aggregált statisztikák összeállítására az oldal elemzéséhez. Az oldal használatával Ön beleegyezik abba, hogy sütiket helyezzünk el a számítógépén vagy eszközén.

Hogyan zajlik egy látásvizsgálat?

Akár számtalan szemvizsgálaton volt már, akár most készül az első alkalomra, lehet, hogy elgondolkodott már azon, hogy mire is jók azok a gépek és eszközök, amelyeket a vizsgálat során használnak. Íme egy kis kalauz.

Hogyan zajlik egy látásvizsgálat?

Az optometristák és szemészorvosok által a látásvizsgálat során használt eszközöknek bonyolult, nem éppen könnyen megjegyezhető neveik vannak. Próbalencsék, refraktométer, tonométer, phoropter, réslámpa, aberrométer, retinoszkóp. Mindnek megvan a saját funkciója. De nem biztos, hogy mindre szükség van minden egyes alkalommal, mikor felkeresi optikusát.

Milyen gyakran érdemes látásvizsgálatra menni?

Gyermekek esetében mindenképp szükséges évente látásvizsgálatot végezni. Így már korai szakaszban felismerhetők az esetleges látásproblémák.

Az idősek számára is javasolt évente látásvizsgálatra menni, hogy felismerhetőek legyenek az olyan szembetegségek, mint például a makuladegeneráció, ellenőrizzék a szemnyomást és felismerjék az esetleges hályogok kialakulását.

Csak a 20 és 40 éves kor közötti időszak az, amikor elég körülbelül kétévente látásellenőrzésre járni (kivéve, ha valamilyen rendellenesség miatt sűrűbb vizsgálatokra van szükség).

Hogyan történik a szemvizsgálat?

Az alábbi listában sorra vesszük a leggyakoribb teszteket, azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a lépések sorrendje optikánként eltérhet, illetve nem minden esetben van szükség az összes vizsgálat elvégzésére!

  1. Egészségi állapot, foglalkozás, életmód                                        Ebben a fázisban általános egészségügyi kérdésekre lehet számítani, például a vérnyomásról, ismert betegségekről, családi kórtörténetről, stb. Ezek a tényezők mind hatással lehetnek a látás minőségére, akár rövid, akár hosszú távon. A foglalkozás típusa és az életmód is befolyásolja a látást. Ezek a kérdések segítenek szemorvosának vagy optometristájának meghatározni, hogy mire kell különösen odafigyelnie.
  2. Számíthat kérdésekre a jelenlegi szemüvegéről (ha van ilyen). Hozza magával a vizsgálatra. Mit tapasztalt a viselése során?
  3. A következő lépés általában a refraktométer használata. A fejét az álltámaszra helyezve belenéz a gépbe, ahol fényt vagy egy kis képet fog látni. A gép meghatározza, mekkora korrekcióra van ahhoz szükség, hogy a szem hátsó részén elhelyezkedő retinán fókuszálódjon a fény. A szerkezet pontos értéket ad, azonban még szükség van további finomhangolásra is.
  4. A refrakció mérésére refraktométer helyett skiaszkóp is használható, ami egy manuális eszköz. Ezt a szeme elé helyezve megállapítható, hogy melyik lencsével lát a legtisztábban. A lencséket addig finomhangolják, amíg meg nem találják a megfelelő korrekciót. Így meghatározható a távollátás, közellátás és az asztigmia mértéke.
  5. Ezután a hagyományos látásélesség teszt következik, melynek során 5-6 méterre lévő betűket kell leolvasnia. Ez általában a korábbi korrekciós értékeivel indul, hogy ezekhez csak hozzá kelljen adni a megfelelő értékeket.
  6. Az optometrista vagy szemészorvos ezután beállítja a pontos korrekciót. Ekkor fogja megkérdezni, hogy „ezzel a lencsével lát jobban, vagy a másikkal”, és a válaszai alapján pontosítja a korrekciót. Így biztosan olyan lencsét kap, amely a legélesebb és legkényelmesebb viseletet biztosítja Önnek.
  7. Ezután következhet a tonométeres vizsgálat, melynek során egy kis levegőt fújnak a nyitott szemébe. A levegő-löketnek a szeme ellenáll, ebből a gép kiszámítja a szemnyomást. A vizsgálat során semmi nem érintkezik a szemével, az eljárás teljesen fájdalommentes. A magas szemnyomás a zöldhályog (glaukóma) egyik jellemző tünete lehet.
  8. A réslámpás teszt a szem szerkezeti károsodásának vizsgálatára szolgál. A fejét egy álltámaszra kell helyeznie, miközben egy mikroszkóp segítségével ellenőrzik szeme elülső részét (szivárványhártya, szaruhártya, szemhéj, stb.). Még egy lencsét az eszköz elé tartva a szem belseje, annak hátsó pólusa is megvizsgálható, így láthatóvá válik a retina és a látóideg is.
  9. A látómező ellenőrzése is megtörténhet. Ez megmutatja, vannak-e vakfoltok a perifériás (oldalsó) látásában.

A szem a testünk egyik rendkívül összetett része, ezért lehet szükség ilyen sok különböző vizsgálatra. De minden felsorolt lépésnek megvan a célja, mégpedig az, hogy Ön a lehető legtökéletesebb látást élvezhesse! Menjen el szemvizsgálatra minden második évben; hogyha már elmúlt 50 éves, akkor pedig évente! Így egy változás sem marad észrevétlen! Ne feledje: a szemei egészségébe fektetett idő és pénz garantáltan megtérül!

Vision Care Blog feliratkozás

Iratkozzon fel a blogunkra, hogy a legújabb cikkeket megkapja e-mailben!