Kékfény: aggódnom kellene?

Amit nem biztos, hogy tud, hogy van egy másfajta sugárzás is - a Napból, a képernyőkből és a beltéri világításból eredő- amely szintén veszélyt jelenthet a szemére. Ez a nagy energiájú látható fény, azaz a kékfény.  

Mi a kékfény?  

A látható fény egyéni fénysugarak spektrumából áll, melyek mindegyikének megvan a saját neve és energiaszintje.  

Az energiát az egyes fénysugarak hullámhossza határozza meg. Minél rövidebb hullámhossz, annál több energiája lesz egy fénysugárnak, és fordítva. A hullámhosszt apró mértékegységekben fejezzük ki, melyet nanométernek (nm) hívunk.  

A kékfény az a része a látható fény spektrumának, melynek több energiája van, mint bármelyik másik látható fénysugárnak. Valójában, a legnagyobb energiájú (legrövidebb hullámhosszú) kékfény-sugaraknak közel annyi energiája van, mint az UV-sugaraknak, melyekről kimutatták, hogy károsítják a szemet.  

A kékfény a 380 nm (legnagyobb energia) és az 500 nm (legalacsonyabb energia) közötti tartományban mozog. A teljes látható fény spektruma 380 nm-től 780 nm-ig tartalmazza a hullámhosszakat.  

Rossz hírek a kékfényről 

A kékfény, (mint minden más látható fény) mélyebbre képes hatolni a szemben, mint a láthatatlan UV-sugarak.  

Más szavakkal: a szaruhártya és a szemlencse ki van téve az UV-sugárzásnak, de ezek a sugarak többnyire megállnak itt. A kékfény viszont át tud jutni a szaruhártyán és a szemlencsén is, eléri a fényérzékeny retinát a szem hátuljában.  

A nagy energiája és a tulajdonsága miatt, hogy a szem mélyére tud hatolni, a kékfénynek megvan a képessége, hogy nem kívánt változásokat okozzon a retinán. Kutatók egy része úgy véli, hogy a kékfénynek való túl nagy kitettség növelheti a vakságot okozó állapotok kialakulásának kockázatát, többek között a makuladegenerációét.  

A spektrum nagy energiájú végén lévő fénysugarak - 380 nm-től 460 nm-ig – jelentik a legnagyobb kockázatot retinakárosodás szempontjából.  

Ugyanakkor, a látható fény nem minden hullámhossza jut egyenesen a szembe. A rövid hullámhosszú kékfény némileg indiszponált más látható fényhez képest. Ez létrehozhat egy kékes-lilás elmosódott kört, amely egy olyan jelenséghez köthető, melyet kromatikus aberrációnak nevezünk.  

A kromatikus aberráció különösen erős mértékben befolyásolja a látás minőségét és a kényelmet, amikor nyomtatott anyagokat, a számítógépek képernyőit vagy más digitális kijelzőket nézünk, és úgy hiszik, hogy a szemfáradtság egyik gyakori tényezője lehet azok között, akik ilyen eszközöket használnak. A 2017-es Digitális Szemfáradtság riport szerint, melyet az amerikai Vision Council publikált, azoknak az embereknek, akik számítógépet, tabletet, okostelefont vagy más digitális eszközt használnak, közel harmaduk (32,6%) panaszkodik digitális szemfáradtságra, és a kényelmetlenség kockázata az eszközhasználat hosszával együtt nő. 

Egy dolog tagadhatatlan: az emberek jelentősen több kékfénynek vannak kitéve manapság, mint bármikor ezelőtt. Ráadásul, a Napon (a legjelentősebb forrása a kékfénynek), a számítógépeken és más digitális eszközökön kívül a modern LED világítások és más nagyhatékonyságú beltéri világítások is kibocsátják ezeket a potenciálisan veszélyes nagy energiájú látható sugarakat.  

Jelenleg nem teljesen világos, milyen mértékben növelheti a megnövekedett kékfénynek való kitettség a makuladegeneráció kialakulását vagy más potenciális szemkárosodásét. 

Jó hírek a kékfényről  

Ez az a pont, ahol a dolgok érdekessé válnak. A kék fény egy része – főleg a spektrum alacsonyabb energiájú végén – valójában jó Önnek.  

A megfelelő mennyiségű és idejű 460-tól 500 nanométerig terjedő sugárzás nagyon fontos a biológiai óránk (cirkadián ritmusunk) szabályozásában, amely befolyásolja az alvási és ébrenléti ciklusunkat és az általános jólétünket.   

Ennek a kisebb energiájú kékfénynek való kitettség a nap folyamán hormontermelést idéz elő, amelyektől ébernek és koncentráltnak érezzük magunkat. De a túl magas kitettség este gátolhatja azoknak a hormonoknak a termelését, melyek segítenek pihentetően aludni. A kékfény miatti alvászavarok álmosságot és a koncentrációhiányt okoznak a következő napon.  

Mit tehet?  

A kékfény elleni szemvédelem gyorsan népszerű témává vált a szemápolással foglalkozók körében. Ez különösen igaz, ha a gyermekek szeméről van szó, mivel a fiatalabb generációk biztosan több kékfénynek lesznek kitéve életük során, mint a mai felnőttek.  

Hogy teljesen megértse a kékfény kockázatait és előnyeit, hogy hogyan védjük megfelelően a szemünket (és a gyermekek szemét) a fény okozta károsodástól, kérjen egy időpontot szemorvosától.   

A vizsgálat során beszéljen az életstílusáról, beleértve, hogy mennyi időt tölt szabadtéren, mennyit a számítógép vagy más digitális eszközök képernyői előtt, és késő este milyen mértékben használja a digitális eszközöket.  

Emellett, hozza el a napszemüvegét a vizsgálatra, hogy a látszerész ellenőrizhesse, hogy megfelelő UV és kékfény-védelmet nyújt-e a szabadban.

A szemorvosával ezután megbeszélhetik, mi lenne a legjobb megoldás Önnek, amely talán a kékfény szűrős szemüveg viselése lesz.